Elég sokat gondolkodtam az elmúlt három hétben. Minden nap eszemben van egy bizonyos élmény és a valaki, akihez ez fűződik. Vele vagy Róla nem szeretnék ide írni. Tudom, hogy hol van (vagy inkább volt) a helyem Vele kapcsolatban, és ha jól sejtem, téged kedvel. Amit akartam volna priviben, annak egy részére "válaszoltál", így az okafogyottá vált. Amit meg kérni szerettem volna, úgy vélem, hogy ahhoz Neked van vagy lesz hozzáférésed, mert tettél érte, és ha én is meg tudtam volna tenni a magamét, akkor nekem is lehetne. Azaz: amid neked van, azt én nem kérhetem, mégha szeretném is. Lehet, hogy kissé virágnyelvű lett amit írtam, de amikor egy eléggé ritka élményről van szó, akkor az tesz bennünket emberré, hogy érezzük. Amit meg sikerült tisztáznod, az meg csak a ti helyzetetekre tartozik, azért nem szóltam korábban arra vonatkozóan.