Jóestét Mindenkinek! Köszönöm szépen, sokat okosodtam és figyeltem, vissza is olvastam. Tedd meg ezt Te is. ¤
A baj az, hogy lassan elfelejtünk örülni bárminek is. Nem vesszük észre a mindennapi apró örömöket, megszokottá válik és természetesnek veszünk dolgokat, ami tulajdonképp a boldogság. Elégedetlenek vagyunk szinte mindennel, nem vesszük észre a jót. Minden alap és természetes, hisz ez nekünk jár. Aki amiben felnő, az magától értetődő, mindig jobbra vágyik s nem élvezi amit a sors kimért részére. Na ezt kell megtanulnunk és megbecsülnünk. Nem azzal kell foglalkoznunk, hogy vajon kinek milyen az illata, milyen módon beszélt a telefonban. Örülni kell a napsütésnek, a szellőnek és a szélnek, hogy felébredtünk és kimehetünk a fürdőszobába, a fogmosásnak, mindennek. Végre csörög a telefonom, biztos egy Kedves vendég szeretne jönni lazítani.... :) Na én erre gondoltam. Biztosan bennem van a hiba, de az állandó negatív dolgokat nem szeretem hallgatni. És azt sem szeretem, ha megmondják hogyan telefonáljak, ha be szeretnék jelentkezni masssszírozásra. Ezeket az elmúlt lassan 50-nyár alatt megtanulgattam. Nem volt gyerekszobám (négy testvérem volt), de a szüleim és testvéreim megtanítottak egypár dologra. Köszönöm a türelmet! :)
